Az április 6-7-i Huszár, hadi- és hadiutazó konferencia és az Északi Portya önkéntes tartalékos huszár járőrének ünnepélyes útnak indítása

Az Északi Portya

 A Bakonyi Poroszkálók, hat hosszabb lovas úttal a hátuk mögött 2012-ben újra nyeregbe szállnak és elindulnak, hogy bejárják Skandináviát és a Baltikumot.

2012. április 6-7-én konferenciát rendezünk az Északi Portya indulása alkalmával a várpalotai Thury-várban. Az előadások célja, hogy minél szélesebb körben megismerjék minden idők magyar katonáját, főképp a magyar könnyűlovast.

Program:

2012. április 6. péntek

14.00 – Megnyitó –

Köszöntő: Csepin Péter, Bakonyi Poroszkálók kapitánya

Előadások:

14.15 – 15.00 Csiki István, történész: “Szűzanya választott vitéze” Szent László a lovagkirály

15.00 – 16.30  Dr. Somogyi Győző, Kossuth díjas művész: Távolsági lovas hadműveletek

16.30 – 17.10 Soós Péter szds., a HIM muzeológusa : Huszárfegyverek a gépi háborúkban

17.10 – 17.30 Szünet

17.30 – 18.30 Dr. Zachar Péter, történész: A huszár, mint hungaricum

18.30 – 19.00 Filmvetítés – A “Magyar bajusz” című dokumentumfilm bemutatása (rendező: Lakos Nóra) .Felvezeti: Szilágyi Péter, a Magyar Bajusz Társaság ügyvivője.

19.00 – 20.00 Zsolnai Gábor, a 2.REI veteránja: Francia zászló alatt

2012. április 7. szombat

Előadások:

8.30 – 10.00 Ádám Barnabás hkő. ezredes, MH Támogató Dandár 32. Nemzeti
Honvéd Díszegység parancsnoka: Nemzetközi Huszárportya, 2010.

10.00 – 11.15 Csillag Tamás, az Egri Vitézlő Oskola elnöke: A török kor elit katonája, a janicsár.

11.15 – 11.30 Szünet

11.30 – 12.30 Győrffy Villám András, Széchenyi-díjas egyetemi tanár: A keleti és a nyugati lovasműveltség és lovaglás összehasonlítása

12.30 – 13.00 Szünet

13.00  Az Északi Portya önkéntes tartalékos huszár járőrének ünnepélyes útba indítása.

Ünnepi köszöntőt mond:  Talabér Márta, országgyűlési képviselő, Várpalota polgármester asszonya

Ünnepi beszédet mond:  Dr. Hende Csaba, Magyarország Honvédelmi Minisztere

A rendezvény vezénylő parancsnoka: Ádám Barnabás hkő. ezredes, MH Támogató Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka

A rendezvényen részt vesz:

– Dr. Töll László alezredes, a HM Katonai Hagyományőrző- és Hadisírgondozó Osztály osztályvezetője,

– Vokla János alezredes, a MH Bakony Harckiképző Központ mb. parancsnoka

– dr. Csányi Zoltán r.alezredes, rendőrkapitány

– Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke,

– a MH Támogató Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység kijelölt állománya,

– Kátai Zoltán énekmondó

– A MH Légierő zenekara

– A Hagyományőrző Egyesületek díszalegysége

– Lovasított és gyalogos hagyományőrzők

Az északi portya

Lovas nemzet, mondják rólunk, illetve mondjuk magunkról előszeretettel anélkül, hogy pontos elképzelés lenne róla, mit is jelent ez a kifejezés. Pedig egyszerű, lovas nép az, akinek életében a ló tartása, nevelése elsőrendű szerepet játszik, a hátas illetve fogatolt ló pedig közlekedési eszköze.

Mi, a Bakonyi Poroszkálók, minden tudásunkkal azon vagyunk, hogy ez a magyarokról évszázadok alatt kialakult kép csorbát ne szenvedjen, sőt, ha lehet, erősödjön. Saját tenyésztésű lovaink hátán bejártuk Európát, és Ázsiát, nyeregből láttuk a Tien-sant és lovaink lábát megáztattuk az Atlanti óceánban, hat hosszabb lovas úttal a hátunk mögött 2012-ben újra nyeregbe szállunk és elindulunk, hogy bejárjuk Skandináviát és a Baltikumot.

Természetesen a tőlünk megszokott végvári vitézi viseletben fogjuk megtenni a tervezett 9-10.000 km körüli távot.

Teljesítményünkkel a mindenkori magyar könnyűlovas előtt kívánunk tisztelegni, valamint bizonyítani, hogy leszármazottaik hasonló cselekedetekre képesek, sem a lovastudás, sem a virtus nem veszett ki népünkből.

 Huszárnak, katonának lenni genetikailag kódolt örökségünk!

 Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy adtunk a történelemnek egy olyan fegyvernemet, a huszárságot, mely szinte átformálta a lovas hadviselés arculatát. A magyar huszárság, a huszár fogalommá vált a hadtörténelem folyamán és a világ harmincnégy országának hadserege adoptálta a magyar huszárság harceljárásait, felszereléseit, öltözetét és katonaerkölcsi tulajdonságait. Szinte valamennyi európai államban magyar huszártisztek képezték ki a helyi nemzet fiait huszárokká és alapítottak máig is létező alakulatokat.

Az Északi Portya céljai:  Elsődleges célunk a huszárságnak, kora elit fegyvernemének, és annak szellemiségének népszerűsítése, a lovaglás, a hosszútávlovaglás, alapján példát mutatni az egykor méltán lovas nemzetként emlegetett Magyarország lakosságának, ösztönözve őket arra, hogy Magyarországon legyen a legnépszerűbb tömegsport a lovaglás, hiszen nemzeti és földrajzi adottságaink a legalkalmasabbá tesznek erre minket. Teljesítményünkkel rámutatunk a Magyar Honvédség fontosságára, ráirányítva a magyar fiatalság figyelmét arra, hogy a haza védelmében és megőrzésében tett erőfeszítés a legmagasztosabb feladat, amellyel férfiember valaha is találkozhat.

A Magyar Honvédség önkéntes tartalékosaiként szeretnénk felhívni a magyar közvélemény figyelmét, arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium megadja a lehetőséget minden egészséges, hazájáért, a honvédelem ügyéért tenni akaró állampolgárnak, hogy tartalékos katonai szolgálatot vállaljon.

A portya útvonala a történelem folyamán kialakult, különböző hadseregek által használt felvonulási útvonalakat követi és magába foglalja az útvonalon található ma is működő lovassági alakulatok és olyan csatahelyek tisztelgő látogatását, ahol a hadtörténelmi forrásokban dokumentáltan huszár alakulatok megfordultak.

észtvevők: Az úton végig két lovas, négy lóval fog résztvenni,  Csepin Péternek ez a hetedik nagy lovas útja, Bakó Sándor pedig alapítótagja az országosan elismert Egri Vitézlő Oskolának, majd a Végeknek Tüköri-nek.

A csapat kísérőautó és lószállító nélkül, a felszerelést lóhátra málházva teszi meg a távot, a nyolc hónapot viseletben, korabeli körülmények között töltve, korabeli legénységi sátorban megszállva. Az indulás hagyományosan a Várpalotai vár elől, április első hetében.

Útvonalunk a Garam völgye mellett vezet, majd a Kárpátoknál léptetünk át Lengyelországba, az országba, melyhez több évszázados kereskedelmi, katonai, és nem utolsósorban baráti viszony fűz bennünket. Itt számos katonai hagyományőrző csoport segíti majd haladásunkat. Lengyelországból Németországba vesszük utunkat és Berlin felett ellovagolva jóleső mosollyal bajuszunk alatt emlékezünk Hadik András 1757-es huszárcsínyére, melyre a helyiek méltán nem szívesen emlékeznek, a magyar hadtörténelemmel foglalkozóknak azonban szívmelengető ez az október 16-i nap.

A germán alföldet elhagyva Dániába lépünk, majd tengeri úton átkompolunk Norvégiába. Norvégiából Svédországon keresztül Finnország. Ezen országokban felkeressük azokat a helyeket, ahol a magyar huszár mintájára, magyar tisztek segítségével alakult meg a könnyűlovasság, melynek hagyományát a helyiek mai napig őrzik.

Skandináviát elhagyva újfent tengerre szállunk és megérkezünk a Baltikumba. Keresztüllovagolunk Észtországon, Lettországon, Litvánián, majd ismételten Lengyelország földjét fogjuk taposni. A Kárpátokat Szlovákiában lépjük át és Kelet-Magyarországon érünk újra hazánk földjére. Utunkat az indulástól számított nyolcadik hónapban Várpalotán fogjuk befejezni.

Az Északi Portya nyomon követhető a www.bakonyiporoszkalok.hu oldalon.

Hírek