2012 – Északi Portya

Az Északi Portya céljai

Északi Portya – Menetparancs (Patrol Order)

Útvonalterv

Technikai leírás

Fotógaléria

Útibeszámoló és helyzetjelentések

Északi Portya, október 19-i helyzetjelentés – Bieszczadi hegyek (PL) / Northern Raid, sitrep – 19th of October – Bieszczady Mountains(PL)

Elertuk a Bieszczadi hegyeket. az utobbi napokban eso kenyeztetett bennunket reggelente. a vizes csizmat, -ami egyebkent harmadszor az uton dobja el a talpat- nagy elvezet felhuzni, megnagyobb elvezet este megszabadulni tole. Nagyjabol ennyi oromunk telne a napban, ha nem Lengyelorszagban lennenk, a taj gyonyorusege, es az emberek merhetetlen szeretete karpotol bennunket azert a kis esoert, vizes ruhaban lovaglasert. a gyermekek koszonnek, a lanyok mosolyognak, az asszonyok behivnak kavezni az emberek vodkaval es hazi gyartasu bimber nevre keresztelt egetettszesszel kenyeztetnek, mely sajat bevallasuk szerint is pusztan cukorbol keszul. Vesszen a racionalizmus, eljen a kemia, a vegyeszet! Ezen csapdak ellenere is jol haladunk. Ket het mulva mar Magyarorszagon lovaglunk, november kozepen pedig elorelathatoan megerkezunk Varpalotara.

Csepin Pjotrek

Északi Portya, október 10-i helyzetjelentés – Lublin (PL) / Northern Raid, sitrep – 10th of October – Lublin

Lengyelorszag draga Lengyelorszag. Naprol napra elkapraztat es kenyeztet. gyonyoru idoben kocogunk kis foldutakon. a fak mar az oszi divatnak megfelelo kabatban pompaznak. reggelente zuzmara lepi a satrat, igy eros reggeli tornaval inditjuk a napot, napkozben pedig az eddig megszokott 10 kilometerenkenti gyaloglast suritettuk 5 kilometerenkentire, mert a vaskengyel mar hideg csizman keresztul is. a nep odaado, segitokesz. szinte nincs nap, hogy ne kedveskednenek valamivel. kave, tea, meleg leves, es gyakran fedett hely ejszakara. Vendegszeretetben Litvania fej fej mellett halad Lengyelorszaggal. Meg a rendorok is kedvesek es elozekenyek. Egyetlen gondot az okoz, ha nagy ritkan betonuton kell haladnunk, hogy sajnos a helyi soforok nem ismerik a kozepso pedal hasznalatat. inkabba jobb szelso azaz a gazpedal tovig nyomasaban jeleskednek es tornadokent suvitenek el mellettunk neha par centire. A litvan forgalmat sokkal biztonsagosabbnak es a soforoket udvariasabbnak ismertuk meg. Lengyelorszagnak azonban csak ezt tudom felroni. jol erezzuk magunkat, lovaink jo fuvon es eros zabon vannak tartva, kerekednek. pihenonapokon egymast hajkurasszak. holnap elerjuk Lublint.
udv Csepin Peter(PL)

Északi Portya, szeptember 22-i helyzetjelentés – Byalisok (PL)

Litvaniat a Baltikum gyongyszemet is magunk mogott tudhatjuk. szivelyes emberek, jo minosegu etelek, dus legelok kenyeztettek bennunket. majd par napig erdei gombak, mert Vilniust elhagyva nem tudtunk kis falvak boltjaiban kartyaval fizetni, sajnos elaltatta a figyelmunket, hogy addig ez akadalytalanul ment. Nem sok hianyt szenvedtunk azonban, a nep naprol napra elkapraztatott a vendegszeretetevel. De a termeszet is bokezo volt velunk, a fak roskadoztak az almatol. Aztan mi roskadoztunk az almatol. Vegre nem mocsarakon keresztul vezetett az utunk, kis foldutak, jol lovagolhato dimbes dombos terep, rengeteg tehen, es beklyozva legeleszo lovak melyektol sved allatvedok egybol haborut inditananak a valaha a Fekete-tengerig ero orszag ellen, csak a svedek 200 eve elfelejtettek, mi a haboru. Bar ugy tunik az ellenunk folytatott terrorista kampanyt nem hajlandoak feladni. Utvonalunk osszes erintendo orszagat ertesitettek, hogy ellenorizzenek bennunket. Az Eszt Litvan hataron Valgaban kaptunk is egy ilyen kontrollt. Az allatorvos levizitalta allatainkat. Kitoltotte a passzusunkat, meg azt is beleirta elismeroen, hogy a lovak takarmanya mellett, meg nyalosot, is talalt, majd azt mondta, hogy a svedek a torvenyeikkel egyutt hulyek. Litvaniaban, szinten kerestek bennunket, de nem talalkoztunk. A tovabbi gondokat megelozendo, amint megerkeztunk Lengyelorszagba, kerestunk egy allatorvost. O is inkabb a sved apparatust vizsgaltatna meg, minden esetre az oszi fereghajtast elinteztuk. Most Gruber Gyula baratomnal pihenunk, egy bolenyrezervatumban, nem messze Bialystoktol. Napkozben gyonyoru oszi napsutes melengeti a derekig ero fuben legeleszo lovaink novekvo teli bundajat, amire ejszakankent mar szukseguk van, jegecesednek a vizek es reggel der lepi a tajat.Ha nem kapkodunk, egy honap mulva otthon leszunk, ha kapkodunk akkor ket honap.

Csepin Peter

Északi Portya, szeptember 4-i helyzetjelentés – Uzpali(LV)

Atjutottunk Litvaniaba, es vegre mintha emberi korulmenyek koze kerultunk volna. Mar a zold hatar atlepesekor erezheto volt, hogy egy masik orszagban jarunk. Gombaszedo nenikekkel talalkoztunk akik megosztottak velunk a madarlatta sutijuket. Aztan az elso helyen citromos vizzel kinaltak, majd ahogy haladunk beljebb egyre tobben allitanak meg, tegnap este egy kis faluban nepunnepelyt csaptak reszunkre, elokerult minden amit az oroszok elol elrejtettek. Majd ma reggel ajandekhozok latogattak meg a szallashelyunnkon, kaptunk tejet, sajtot, szalamit, hazikenyeret. ma is van fedel a fejunk felett. A banja be van futve, sinen vagyunk.
Uzpaliban vagyunk Vilniusz 120 km tolunk delre.

Északi Portya, szeptember 1-i helyzetjelentés – Lone (LV)

Lettorszag olyan izgalmas mint ahogyan a neve sugallja, es Esztorszag is ilyen volt. Vegtelen hosszu egyenes foldutakon jottunk kihalt fenyoerdokon, mocsarakon keresztul, iszonyatos nyirfaerdok is boldogitottak tolgyhoz, bukkhoz szokott szemunket. Ha csak ket het lenne a latvany bizonyara elegedettek lennenk, de mi ezt nezzuk immar harom honapja. Domb, hegy, volgy, meg a szotari alakja sem letezik. Mint a svedben a szivesen. Az sem letezik. Egy honapja itt van az osz, ma is esik. Ennek ellenere panaszra nincs okunk. Par napja eltort a fanyergem ami Szello hatan volt. Kicsi lelokte szornyu sietsegeben egy hidrol. Szerencsere Sanyi nem hullott le a melybe Avarral egyutt pedig siman megeshetett volna. Sajnos Kicsi Ronto Pal volt csikonak is es elemedett korara sem lett jobb. 17 ev turelmetlenseg szorult bele. Szellonek semmi baja nem tortent, de evtizedes gyululettel nezi a ZO 95-os rendszamut. Mar kozel vagyunk a Litvan hatarhoz (24 km), holnap elvileg at is leptetunk. Vilniusban (180 km) varnak rank az orszag legnagyobb lotenyeszeteben, ha szerencsenk van talalkozni fogunk azzal a 25 kozakkal akik Parizsba tartanak.

 

Northern Raid, sitrep – 1st of september – Lone (LV)

Latvia is so exciting, as the name suggests, and Estonia was the same. Endless straight dirt roads, dead pinewoods, swamps, and white birch forests instead of our familiar birch and oak forests. If it would have last only for two weeks, we would have satisfied, but we see them for three months. Hills, mountains, valleys not even in a dictionary form. As “You’re welcome” in Sweden… It doesn’t exist as well. The autumn is here since a month, and today is raining too.

Despite of this there is no reason for compains. My wooden saddle used by Szello has been broken a few days ago. Kicsi has dropped down from a bridge. Fortunately Sanyi didn’t fell down to the deep with Avar, they were close. Kicsi was never so cooperative since his age of foal, and it hasn’t improved. He has 17 years of intolerancy. Szello is unhurt, but staring Kicsi with undisguised hate. We’re close to the Lithuanian border (24 kms), tomorrow we’ll across it. In Vilnius (180 kms away from here) they are expected us in the biggest horserearing place, if we’re lucky we can meet with the 25 cossacks who are heading to Paris.

Északi Portya, augusztus 26-i helyzetjelentés – Valmera (LV)

Jelenleg Valmeraban vagyunk, egy finn palyaepitovel keszitjuk a fogathajto akadalyokat a baltic cup resztvevoinek. Nem tudom honnan vette, hogy szakertok vagyunk, de orakat gornyedunk a papirok felett, szamolgatva, hogy mi lenne az optimalis a hajtoknak, a lovaknak, es a leglatvanyosabb a nezoknek. Mindenesetre felepitettunk hat akadalyt, megittunk tobb karton sort, es a legnagyobb baratok vagyunk. Megis van finn-magyar kozos dolog. az alkohol feltetel nelkuli szeretete es a svedek melyseges megvetese es utalata.

Northern Raid, sitrep – 26th of august – Valmera

We’re in Valmera, and cooperating with an Finnish field-builder to construct obstacles for the coach driving baltic cup. I don’t know why he thinks we’re also experts in this, but spending hours with counting and creating drafts, trying to find the optimum and balance for the field. We’ve already built six ofthem, drank a huge pack of Bier, and we’re best friends. After all there is a common thing between Finns and Hungarians, bare loving of alcohol and deep hate of the Swedish.

Északi Portya, augusztus 8-i helyzetjelentés – Torpparinmäki

Ugy tunik eszaki megprobaltatasaink a vegehez kozelednek. A Normandiai partraszallas megtervezese svedorszagbol nem ment volna. Ilyen merteku egyuttnemmukodest eletemben nem tapasztaltam. Loszallitot keriteni a lehetetlenseggel volt hataros, pedig rengeteget lattunk, es a loszallitassal foglalkozo cegek cimeivel tele van a vilaghalo. A vegen mar arra gyanakodtunk, hogy egy gigantikus reality show szereploi vagyunk. Szemlelteto pelda: bebicikliztunk az ugetopalyara, ott biztosan vannak szallitok. ket lovaszlannyal beszeltunk, hatha ismernek valakit akinek van erre alkalmas jarmuve. nem sajnos nem ismernek senkit. rakerdeztem, hogy ismerik e azt az embert akinek a kocsijat mult heten lattam, itt. amerikai pick up, negylovas futoval. -A ot ismerem mondta az egyik, o a baratom.
-Esetleg meg tudnad kerdezni vallal-e szallitast?
-Holnap utan gyertek vissza akkor itt lesz.
-Nem ismered veletlenul a telefonszamat?
– De igen
-Fel tudnad hivni?
-Vegul is igen. -es indul elfele
-Akkor legyel kedves hivd fel!
– Ja, jol van.- beszel emberunkkel, aki delutanra eljon, es megbeszeljuk a szallitast.
Vissza Tossebe. Lovaknak megkerjuk a hivatalos allatorvosi vizsgalatot. Az allatorvos kijon masnap, megnezi a lovakat, megadja a papirokat. Marcus a loszallito ertunk jon, es kiderul, hogy Sofiek, a hazigazdaink lovat, o hajtja az ugeton. Viszont csak ugy akarnak innen Tossebol elengedni, ha Stockholmban van hely ahol fogadnak bennunket. hazardirozunk. elindulunk, es utkozben valljuk be Markusnak, hogy talalnunk kell egy helyet. Erdekes modon percek alatt talal nekunk lovardat 30 km-re a fovarostol. Este lepakoljuk a lovakat, es szallast is kapunk. Itt latogat meg minket a katonai attasenk, szamunkra az egyetlen tenylegesen segitseget nyujto ember. Miutan bebizonyosodott, hogy svedorszagbol nem fog sikerulni kijutni, ha a svedekre probalunk szamitani, felveszem a kapcsolatot Moldovani Gyulaval Finnorszagban. O talal egy finn embert aki folyamatosan jar a ket orszag kozott loszallito kamionnal. Ket nap mulva megjon ertunk a kamion, ami felall velunk a kompra es tiz ora hajozas utan partraszallunk Finnorszagban. Miutan itt tiszta lappal indulunk, priusz nelkul sokkal jobban erezzuk magunkat. Lovaink kirobbano eroben vannak. De meg tartalekoljuk az erejuket a hatralevo par ezer kilometerre. jelenleg Helsinki mellett, Torpparinmäkiban egy kisebb magyar kozossegben varjuk, hogy behajozzunk Tallin fele. Karrierunk ismet felfele ivel, tegnap a legismertebb finn lovas magazin riportere volt kint nalunk, majd megismerkedtunk az orszag legismertebb dijugratojaval, este pedig Kristian Nyman vendegei voltunk. Kollegank. O Pekingben volt bortonben, mikor 2006 ban vegiglovagolta Mannerheim utjat, Kashgartol Beijingig.

Northern Raid, sitrep – 8th of august – Torpparinmäki

Our tribulations in the North seem to be finished. We couldn’t manage to disembark in Sweden. I’ve never experienced such non-cooperation. It was almost impossible to find a horse transfer, even we saw many of them and the internet is full of them. At the end we were suspicious that we were taking part in a giant reality show.

An illustrative example:

We cycled into the trotting track, thinking that there must be some transfers there. We talked to 2 stable-girls maybe they know someone, ho have a suitable vehicle. No, unfortunately they don’t know any. I asked them if they know the man whose car I saw there last week. It’s an American pick-up with a trailer for 4 horses.

– Oh, I know him he’s my friend.

– Could you ask him, if he undertakes transferring?

– Come back the day after tomorrow, he’ll be there.

– Don’t you know his phone number by chance?

– I do.

– Could you call him?

– Well, yes. – says she and goes away.

– Call him than, please!

– Oh, okay.

She calls our man, who comes in the afternoon and we discuss the transferring.

Back in Tosse, we ask the vet’s examination for our horses. The vet comes next morning and gives us the papers.

Marcus, our carrier comes, and it turns out that he drives the trotting of or hosts, Sofíeks horses. But they won’t let us out from Tosse, until we find a place to stay in Stockholm.

So we take a risk. We set off and on our way we admit to Marcus, that we need to find a place. Strangely, it takes him just some minutes to find a riding hall for us. We put the horses there in the evening and we get an accommodation as well. Our military attaché, the only one, who really helps us, visits us here.

Being sure that we won’t manage to get out from Sweden reckoning the Swedish, I connect with Moldovani Gyula in Finland. He finds a Finnish man, who continuously rides between the two countries by his horse transfer. 2 days after the transfer comes for us, we get on the ferry and 10 hours later we disembark in Finland.

We fell so much better without a prior. Our horses are in a very good condition, but we save their energy for the remaining thousands of kilometers.

Right now we’re in Torpparinmäki, next to Helsinki waiting for entering to Tallin. We’re on the top of our career. Yesterday we were interviewed by the best known Finnish reporter, than we met the countries’ best known show jumper and in the evening we were the guest of Kristian Nyman. He’s a colleague of us. Hw was in jail in Beijing in 2006.

Északi Portya, július 29-i helyzetjelentés, és rövid összefoglaló az elmúlt 1 hónap eseményeiről:

2012 junius 28, 2959 km otthonrol, este szallast kerunk Sofi Karssontol Tösse mellett egy lovardaban

2012 junius 29 a reggeli loapolasnal eszleljuk, hogy Kicsi nevu malhasunk bal elsö laba be van dagadva. Pihentetni kell , nem megyunk tovabb. Allatorvost hivunk. Pentek leven nem sikerul egyet sem elerni. A varosban, Åmålban vasarolunk jegzselet, es arnikakremet, hogy kezeljuk a duzzanatot.

Junius 30 igeretet kapunk allatorvos erkezesere.

Julius 1, vasarnap. Rendörök jönnek este es bevisznek bennunket, egy feljelentes alapjan, miszerint allatkinzok vagyunk, mert lovaink sovanyak,sebesek, egy pedig santit. Ejjel bejön egy rendör es egy lapra nyomtatott szöveget mutat, amelyen magyarul all: LE VAN TARTOZTATVA! Remek.

Julius 2, maganzarkakban, egymastol elkulönitve, varjuk, hogy törtenjen valami. Delutan kihallgatasra visznek. Majd vissza a cellaba. Napi haromszor etelt kapunk.

Julius 3. Delelött kihallgatas, megengedik, hogy beszeljek a konzulasszonnyal,Birone Gulyas Katalinnal aki minden segitseget megiger. Delutan közlik, hogy ejtettek a vadakat. Szabadok vagyunk, de az ugyet atveszi a mezögazdasagi miniszterium megyei kirendeltsege, a lovak loutleveleit nem kapjuk vissza tovabbutazasunkat nem engedelyezik. A telefonom hivaslistajaban latom, hogy Dr Töll Laszlo alezredes keresett, visszahivom, es megbeszeljuk a törtenteket.
Ujsagirok tucatja keres otthonrol, valamint ket kereskedelmi televizio. A leadott riportok nagy resze nem fedik a valosagot. A huszarsag, es törtenelmunkhöz valo ragaszkodas lejaratasanak itelem.
Julius 4. Szallast keresunk magunknak, es hosszabb tartozkodasra rendezkedunk be. Kialakitjuk a föhadiszallasunkat az istallotol 4 kilometerre. Vonalas telefon, szamitogepes kapcsolat. A döntes ertelmeben lovainkat nem latogathatjuk, nem kezelhetjuk. Ellatasukat a rendörseg fedezi. Sajat ellatasunkat termeszetesen mi fedezzuk.
Delutan hiv varosom polgarmesterasszonya Talaber Marta, es biztosit rola, hogy hisz a kuldetesunkben. barmire szuksegunk van, segit.

Julius 5. Felhivom Dr Kovacs Rezsö baratomat, aki allatorvos, az egyetemen vegeztek svedek is. Felveszi veluk a kapcsolatot. Delutanra talal egy allatorvos lanyt aki hozzank özel dolgozik, legközelebb julius 28.-an lesz szabad, ha meg itt leszunk eljön megvizsgalja az allatainkat. Rezso egy otthoni arabszaketrtövel, Rombauer Tamassal is beszel aki felhiv, ker hogy kuldjek at kepeket a lovakrol, hogy erdemben hozzaszolhasson az ugyunkhöz. Este titokban keszitunk felveteleket a lovakrol, elkuldöm öket, Rombauer Tamas azonnal hiv es közli, hogy vilagversenyekre hoznak sovanyabb, szakadtabb lovakat. Nem erti a helyzetet.

Julius 6, otthoni barataink ertesitik a svedorszagi magyarokat helyzetunkröl, delutan felhiv Molnar Veres Pal reformatus lelkesz, ertunk jön, hogy töltsunk nala par napot. Tångagärdeben talalkozunk a SMOSZ kepviselöjevel aki jövöre szeretne meghivni bennunket elöadast tartani az utjainkrol. Most vagyunk itt. Jövöre nem szeretnek itt lenni.

Julius 7 Molnar Veres Pal visszahoz minket Tössebe

Julius 9. Hatosagi allatorvos vizsgalja meg a lovainkat. A vizsgalaton nem vehetunk reszt. Szakvelemenyet kesöbb kapjuk majd meg. Kirendelt kovacs leveszi a patkokat a lovakrol, nehogy az ej leple alatt -ami itt legközelebb oktoberben lesz- elszökjunk.

Julius 12 konzul asszony hivott, hogy beszelt az allatorvossal, aki szerint lovaink jo allapotban vannak, jo kimenetelu döntest varhatunk.

Julius 16, delutan rendörök erkeznek, tolmacsot is hoznak magukkal. Visszakapjuk a loutleveleket. Mostantol mi fizetjuk az ellatasukat, viszont az allatorvosi szakvelemeny szerint szukseguk van 4-6 het pihenöre, a duzzadt labu lonak akar egy ev pihenöre is. Tovabbhaladasunkat egy megismetelt allatorvosi vizsgalat fuggvenyeben engedelyezik.
Juli 18 a lovardaban gyermekeknek kell bemutatot tartanom, hogyan dolgozunk a lovakkal.

Julius 19 bemutato kamaszoknak a lovardaban specialis lokikepzesbol. Fellebezest megirom, es elkuldöm a konzulatusra forditas celjabol.

Julius 20 hideg hangvetelu level erkezik a konzulatusrol, amelyben tajekoztatnak, hogy segitenek a forditasban, de kifejezesre juttatjak, hogy szakmai szövegek forditasa nem feladatuk, valamint vegyem figyelembe, hogy az eves szabadsagok megkezdödnek, ezert az ugymenet lelassul. Mivel misszion vagyok meglep a hangnem, amelyet szova teszek.

Julius 21 az addig megszokott baratsagos hangvetelu, biztato levelet kapok a konzulasszonytol Birone Gulyas Katalintol.

Julius 23 levelvaltas Dr Töll Laszlo alezredessel. A konzulatustol megerkezik a fellebbezesem forditasa, amit Åmålban kinyomtatok, postara adok.

Julius 26 Karlstadtba szallitjuk Kicsit, ahol ultrahangos vizsgalatot kerek a bal elsö labrol. A felvetelen latszik meg a duzzanat, a megvastagodott in, amin szakadas, illetve heg nincs. Az allatorvos hölgy megnyugtat hogy latszik a gyogyulas. Napi 3 Km setat ajanl a lonak., amit hetente 1 Km-rel lehet növelni. Ugy hatarozunk, hogy hetfön kerjuk a hatosagi allatorvosi vizsgalatot, es harom loval elindulunk. Kicsit pedig utanunk szallitjak ket het mulva loszallitoval. Igy mi is haladunk a hatosag is elegedett lehet. A Döntes azonban sajnos nem a mi kezunkban van.

Julius 28 Dr Grace Åsa Hinton allatorvos, megvizsgalja a lovainkat, es kivalo kondicioban talalja öket. Tulkapasnak tartja a körulöttunk kavart botranyt.
Amugy minden oldalrol hosszu nema csend.

Csepin Péter

(English translation is in progress)

Északi Portya, június 29-i helyzetjelentés:

Ket hete vagyunk svedorszagban. a nepek kedvesek, bar egy hetes esoben nem nagyon sikerult kapcsolatot teremteni a helyiekkel. kint aludtunk es a sator alulrol is be tud azni, korbearkolasnak semmi ertelme, mive oly sok eso esik, hogy mindent mocsarra valtoztatott. patkokat kell vasarolnunk, es Kicsi miatt kenyszerpihenot tartani, mivel kicsit be van szurodve a laba. megtett tav otthonrol 2959,9 km

 

06.29.2012 – Northern Raid Sitrep
we are in sweden for two weeks, the people are very kind, but when we are outside in the rain, it is hard to find contact with them. we have to slow down, because of Kicsi who have some problem with its front leg. we are having rest near Åmål. 2959 km from home.

 

Északi Portya, június 16.“atertunk svedorszagba, nagyon segitokeszek az emberek. es nemesik az eso de egy lovardaban vagyunk, hosszutavlovaglok. tegnap is sokat mentunk es ma is, tul vagyunk 2536 km-n”

 

16.06.2012 – Northern Raid Sitrep

 

We’ve reached Sweden, the people are very helpful, and isn’t raining. We’re in a riding centre with long distance riders. We rode yesterday and today a lot, 2536 km road is behind us.

 

Június 13-i helyzetjelentés:

utolso napjainkat toltjuk daniaban, es kulturalis programjaink megszaporodtak, tegnap elott meglatogattuk a Roskilde-i viking muzeumot, majd masnap mikozben beadtuk ehes csizmainkat javittatasra, megneztuk dania legregebbi templomat, amit az 1000. ev elejen epitettek. ezutan az eso ellenere eszaknyugatnak vettuk az iranyt es elertuk Gornloset, innen Helsingor -ahol ge…rezoli nagynenyje Amalia neni lakik-csak 35 kilometer, ott kelunk at terveink szerint svedorszagba. ma pihenonapot adtunk a lovaknak es Anita vogh izladi tenyesztovel kilovagoltunk a kornyekre. eloszor ultem eletemben izlandi lovon. a vilagbol kiszaladnanak az otodik jarmodjukkal. holnap indulunk tovabb, ma vegre sutott a nap, holnap utantol azonban jon a rossz ido. nem tudom milyen lehet nekik a rossz ido nekem eddig is az volt.

13.06.2012 – Northern Raid Sitrep

We’re spending our last days in Denmark, and our cultural programmes have accrued. The day before yesterday we visited the Viking Museum in Roskilde, than the next day – while we took our poor boots to have them repaired – we visited the oldest temple of Denmark, which was built in the early 1000. Despite the rain we turned to the northwest than, and reached Gornlose. Helsingor, where Gerezoli’s aunt, Amália lives, is only 35 kilometres. We’re planning to cross to Sweden there. Today we gave the horses a day of rest, and we went for a ride in the area with the Icelandic breeder, Anita Vogh. It was the first time I rode on an Icelandic horse. They would run out of the world by their fifth type of gait. We’re going on tomorrow, today the sun was shining, but the day after tomorrow the weather is going to get worse. I have no idea, what they mean by bad weather, it has been bad for me so far.

Északi Portya helyzetjelentés, június 9.

 

jelentkezem a Slagelseei laktanyabol. a huszarokkal meg Faaborgban sikerult jo kapcsolatot kialakitanunk. megkertek, hogy vegyunk reszt a show musorban es batran vallaltuk a feladatot. Bako kozhuszar foldrol hajitott fel nekem szablyat amit vagtabol kaptam el es vagtam le vele a korteket, melyeket karokra tuztek. kisero fohadnagyunk szanakozo arccal mondta… a bemutato elott, hogy sajnos nincs kaposztajuk, de biztositottam, hogy ha afonyat szerez az sem jelent gondot. es lon. majd Sandornak visszadobtam a szablyajat amit o felelmetes gyorsasaggal porgetett, vagtabol felloktem, majd o korbeforgott, lovam eleje koruli fordulattal klovette. Bako ratamadott a lora, az megagaskodott es elso pataival kapalt fele. a nep ekkor mar felhordult. a hatterbol Peer ornagy kommentalta a bemutatot, majd lovam nekivagtatott a hadonaszo, ordito gyalogosnak, es kitolta a mezorol. 3500-4000 ember allva tapsolt. a hitelesseg kedveert kell megjegyeznem nem volt ulohely. ezutan a tiszti barakkban kellett kulonbozo folyadekokat magunkhoz vennunk. a sokadik sor utan, kerult elo ir kaves kremlikor, helyi gyomorkeseru, portoi bor, helyi epekeseru, sor, feherbor, s mivel lattak, hogy ezen egyvelegek nem kenyszeritenek minket terdre, bevetettek a csodafegyvert a gin-tonicot.ennek mar megvolt a hatasa. mivel nekunk megvolt a szallasunk Peyrupban-a helyszintol 10 km-re-a tiszturakat pedig Peer ornagy agybaparancsolt, nehogy imbolygasukkal szegyent hozzanak a kiralyi flottara, megindultunk hazafele. a tortenteket a helyszinelok masnap osszeraktak. valaki azt mondta nem birok belovagolni egy     stegen a tengerbe. fenykep keszulkt rola. majd azt is mondtak, hogy nem tudunk belovagolni egy barba. sorokkel dijazta a halas kozonseg, es foleg a tulajdonos a produkciot.
ugy dontottem, masnap tovabb indulunk, nem varjuk meg a kiralynot Faaborgban. amilyen szerencsenk van az uton talalkoztunk ofomeltosagaval, integetett az autojabol.ezt is fenykep bizonyitja. hat igy telnek napjaink. kovetkezett ket nap kinnalvas esoben.  a hidon viszont sikerult atkelnunk, a hadsereg idopontot adott nekunk kedden, es penteken az adott idoben mindket fel az adott helyen Nyborgban volt, felpakoltak lovainkat a kamionra es itt a laktanyaban letettek bennunket. a fogadtatas csaladias, sot a ket ev mulva megrendezendo, alakulasuk 400. evfordulojanak unnepere is meghivot kaptunk. bucsuzom, hetvege leven egy kozkatona laptopjat bitoroltam el aki igyekezne hazafele.
udvozlettel, soha nem halvanyulo vitezseggel, Csepin Peter

 

09.06.2012 – Northern Raid Sitrep

I’m reporting myself from the barrack of Slagelsee. We managed to form a good relationship with the hussars back in Faaborg. They asked us to perform in a show and we bravely accepted it.
Bakó hussar threw me a sabre from the ground, which I caught while galloping, and I cut the pears with it which were stuck on poles. Our attendant lieutenant admitted before the performance, with a piteous face, that they haven’t got any cabbages, but I ensured him, that even if he gives me blueberries that’s not a problem. And there it was. Than I threw back the sabre to Sándor, which he was spinning so fast, that it was almost frightening, I bumped him galloping, than he turned around. I followed it with a turn around the front of my horse. Bakó attacked the horse, it reared and teetered with it’s front legs towards him. The audience was rattling.
Lieutenant Peer commented the performance from the background, than my horse dashed against the flailing, shouting foot soldier and pulled him out of the field.
3500-4000 people was applauding on foot. For the sake of authenticity I have to mention that there were no seats.
After that we had to go to the barrack of the officers, to ingest different liquids. After we drank so much beer, we got liqueur with Irish coffee taste, local bitters, port wine, local bitter bile, beer, white wine… As they saw that mixing these they won’t force us to our knees, they applied the secret weapon, the gin-tonic. It had its effect.
As we had our accommodation in Peyrup 10 km-s from the location, and lieutenant Peer sent the officers to bed so as not to shame the royal fleet by their staggering, we sat off to our way home. Next day the inspectors could find out, what happened. Someone told me that I couldn’t ride into the sea on a pier. A photo was taken about it. Than they said that we can’t ride into a bar. The grateful audience but especially the owner rewarded us with beer.
I decided that we were going on the next day, and not waiting for the Queen in Faaborg. But how lucky we are: We met her majesty; she was waving from her car. We can prove it with a photo as well. So this is how the days go by.
Than came 2 days outdoor sleeping in the rain. We managed to cross the bridge; the army gave us appointment on Tuesday, and in Friday both parties were on the given place at the given time in Nyborg. They put our horses on the truck, and dropped us in these barracks. The welcoming was warm, and what’s more, they invited us to the 400th Anniversary of their formation, two years later.
I’m saying goodbye now. As it’s weekend, I usurp a private soldier’s laptop, who’d like to go home now.

Greetings, with never untarnishable valour,
Peter Csepin

Északi Portya, május 28-i helyzetjelentés:

Elhagyvan vegre a teutonok foldjet lazulhat a berserkerek leszarmazottjai altal borzolt kedelyallapotunk. mintha Hevizen lovagoltunk volna foszezonban, olyan volt a keleti tenger partja. a germanok altal bitorolt foldet eppen ezert pihenes nelkul szeltuk at, s ahogy daniaba ertunk megvaltozott kor…ulottunk minden. hazban alszunk, nem gyozunk eleget tenni a meghivasoknak, tv es ujsagriportot adtunk. a sosr furcsa fintorakent nemet kozossegben vagyunk. valoszinuleg ok is azert hagytak el eredeti hazajukat, mert nem ereztek ott jol magukat. a haboru utan mindenkinek bunosnek kellett ereznie magat es a mai napig nincs nemzeti buszkeseguk. a nemzeti zaszlot is csak par eve lengethetik a sportesemenyeken. mikor errol beszelgettunk fesoroltam nekik par nemetajkut akiket nehezen lehetett volna elitelni a nurnbergi perben, mint pl. Bach, Schiller, Goethe, Beethoven, Rontgen, Daimler, Freund. erre elcsodalkoztak, hogy tobbet tudunk serobol felsorolni mint ok osszesen.
az eroltetett menet utan tehat pihenunk par napot itt Bajstrup ban Sundeved Ny 32 . gyogyitjuk a szerzett sebeket. a felszerelest rendbehozzuk, lecsereltuk a patkokat, hiszen majd`´2000kilometert megtettunk az elso garnituraval, es a patkolastol szamitott 60 nap is letelt. holnap, kedden indulunk tovabb Slagelse iranyaba. meglatogatjuk a huszaralakulatot. tiz nap alatt akarunk odaerni. szervezzuk a kompolasainkat is. nem tunik egyszerunek, mindenhol loszallitot kernek az atkeleshez, de bizunk a szerencsenkben, es abban, hogy ha megjelenunk a kompnal viseletben nem tudnak majd ellenallni. nemetorszagban mukodott. ott ugyanis nincs mindenhol hid a folyok felett, kompok vannak. Rendsburgban pedig meg en is meglepodtem, hogy a negy autot, par kerekpart es nahany gyalogost a tulpartra szallitani kepes alkalmatossag a vasuti hid alatt acelkabeleken logva, es a viz felett vagy tiz meter magassagban lebegve visz at a tulpartra. lovaink kikepzesi naplojaba ujabb strigulat huzhattunk.
norvegiaba a belepesunk komplikalt. negy nappal erkezes elott kell a helyi allatorvost ertesiteni, tiz napnal nem regebbi verteszttel megjelenni, es egy allatorvosi pecset 200 eurot kostal. ezert daniabol svedorszag fele vesszuk az iranyt es csak eszakabbra fogjuk a norveg behatolast megejteni.
udv
Csepin Peter, a haladas erdekeben a patkolas, es a kenyelem miatt a nyereg hive

28.05.2012 – Northern Raid Sitrep

 

Having left the land of the Teutons, we’re in a better mood, than we were because of the berserkers. The eastern sea’s coast was like we were riding in Hévíz at high season. That’s why we crossed the land of the Germans without having a rest and as we got to Denmark, everything has changed around us. We’re sleeping in a house, can’t manage to accept all he invitations, giving interviews…

As a strange twist of fate we’re in a German community. They probably left their home, because they didn’t feel well there. After the war everyone should feel guilty and as a result they still don’t have national proud. They’ve been waving the national flag only for a few years at sports events. When we were talking abut it, I listed some German-speaking people, who couldn’t have been condemned in Nurnberg, like Bach, Schiller, Goethe, Beethoven, Rontgen, Daimler, Freund. It made them amazed that I can list more by heart than they can all together.

So after the forced march we’re having some days of rest here in Bajstrup, curing our wounds.

We repaired our equipments, and we changed the horseshoes, because we’d taken more than 2000 km-s with the first set and the 60 days from shoeing has expired as well.

Tomorrow is Tuesday and we’re going on to Slagelse. We’re visiting the hussar’s corps. We’re planning to get there in 10 days.

We’re also arranging our crossing with the ferry. It doesn’t seem to be easy a horse transport is required everywhere. But we trust in our good luck and that if we go to the ferry in our uniform, they won’t be able to resist. I worked in Germany. They don’t have bridges everywhere across the river, they have ferries. I was amazed in Rendsburg. There’s a vehicle, transporting a few cars, bikes and people, which hangs from the railway bridge 10 meters above the river. It’s an other note in our horses ,,training diary”.

Entrance to Norway is complicated. We have to notify the vet 4 days before, we need to have a blood test not older than 10 days and the vets signet costs 200 Euros.

So we are heading to Sweden from Denmark, and we are going to enter Norway at the Northern area.

Greetings,

Peter Csepin, the devotee of the shoeing (for the sake of the progression) and of the saddle for the comfort.

 

Északi Portya, május 23-i helyzetjelentés:
1800 megtett km felett vagyunk, Tomajról és Szellőről csak most szedtem le az első garnitúra patkót, pár napig patkó nélkül jönnek.
Ráértünk az Oxenweg-re, ez a régi marhaterelési útvonal, ami Dániából ment le egészen Olaszországig, majd kialakult az is, hogy zarándokok is vonulnak ezen az úton.
Rendsburg-nál átkeltünk a Kieli-csatornán, egy lanovka-szerű szerkezetre kellett a lovakkal felléptetni, ami a víz felett vitt át a túlsó partra.
2 napra vagyunk a dán határtól, és a dánoktól valami emberi viselkedést,melegséget várunk, mert itt beszélem ugyan a nyelvet, de szinte teljesen feleslegesen. Jönnek néha szembe lovasok (mindenféle protektorral felszerelve: az alap gerincvédő, sisak, kevlárkesztyű, de lovas airbag is sokukon van, haladási sebességük ált 3,4 km/h, ez egyedül akkor változik, amikor lovaik meglátják a mi lovainkat, akkor tudnak olyanokat bemutatni, mint courbette, levade, piaffe) de esetleg odabiccentenek, ezenkívül az érdeklődésük nulla.
Németországban nem tartottunk pihenőnapot, inkább mentünk néha kevesebbet.
Felszerelésünk javítása folyamatos, mivel csizmáink éhesen tátognak, és a kosár is kezdi megadni magát.

Északi Portya, 2012.05.16.
Rostock magasságában vagyunk, irdatlan esőben haladtunk eddig. Holnapután elérjük Wismar-nál ismét az Északi-tengert, onnan folytatjuk utunkat Lübeck irányába. Kb. 2 hetet töltünk még Németországban.
Délután a bicikliúton haladva mind a négy ló megijedt valamitől, és beugrottak velünk a forgalomba, egy kamion alá. Hajszál híján megúsztuk.

16.05.2012 Sitrep

We are not far from Rostock, we had been riding in soaking downpour so far. On the day after tomorrow we will reach the North Sea by Wismar again, and from there we continue our trip in the direction of Lübeck. We spend about 2 more weeks in Germany.

In the afternoon, riding on the bicycle path, all the four horses got scared of something, and jumped into the traffic with us, under a truck. By the fraction of a second we got away with it.

2012.05.14-i helyzetjelentés:
pozíciónk: Lübeck K 160 (légvonalban)
A testvéri Lengyelországot elhagytuk, s Németország egyből a keblére ölelt bennünket. Némi esővel, jó hideg széllel, valamint hogy három napig a helybéliek nem vettek rólunk tudomást. A németek udvariasan bár, de távolságtartóan fogadnak.
Tegnap este viszont megtört a jég, a Vanselow kastély tulajdonosa megállított és éjszakára szállást ajánlott nekünk. Ma délelőtt riportot adtunk egy újságírónak, akit a grófnő hívott.
onnan vettük észre, hogy átjöttünk Németországba, hogy a nők nem különböznek a férfiaktól, és a férfiak sem feltűnően jóképűek. Tegnapi vendéglátónk feltűnően csinos volt, de hamar fény derült a titokra: a dédmama Széchenyi Annaként látta meg a világot. (Jampi elmélete a huszárság európai génállomány javító tevékenységéről helytáll)
Lovaink harci sebei gyógyulnak, zabot Lengyelországban végig kaptunk, Németországban eddig búzát, kukoricát sikerült beszereznünk.
sikerül nagyrészt kis utakon, földutakon menni, bár a makadámutakat nem szeretik a lovaink.
A fő utcák rendezett képet mutatnak, de a hátsó kis utcákból azért
ki-kikandikál az NDK hangulata.
Rendületlenül nyomulunk Poroszország belseje felé, készleteink feltöltve, jól vagyunk.

14.05.2012 Sitrep

Position: Lübeck S 160 (as the crow flies)

We left the brotherlike Poland and Germany embraced us immediately. With some rain, with nice cold wind, and furthermore with the fact, that the local people ignored us for three days. The Germans welcome us politely but distantly. However the ice has melt yesterday, when the owner of the Vanselow castle stopped us and offered accommodation for the night. Today, we gave a report to a journalist, who was invited by the countess. We have noticed, that we came to Germany from that, that the women do not show any difference from men and the men are also not very handsome. Our host yesterday was remarkably pretty, but the secret came to light: the great-grandmother was born as Anna Széchenyi. (Jampi’s theory about the repairing activity of the Hussars on the european genesubstance is correct)

The war wounds of the horses are getting better, we always got oat in Poland, in Germany we could obtain wheat and maize so far.

We succeed riding on small paths and dirt roads though our horses like the macadam roads not.

The main streets seem to be organised, but in the background, the small streets show the feeling of the NDK.

We steadily push inside Prussia, the resources are charged, we are fine.


Május 12-i hír:

Az Északi Portya huszár járőr átlépett Németországba, Swinoujscie-nél. Elhagyták Anklam-ot, eddig összesen 1436 km-rel a hátuk mögött.

Május 4-én érkezett helyzetjelentés:

bar igen barati orszagban jarunk, nem egyszeru gephez jutni. tul vagyunk 1100 kilometeren. a terv elott jarva egy egesz hettel. a szlovakiaban beszerzett harapasok a gyogyhatasu keszitmenyeknek koszonhetoen gyogyulnak. a takarmany kivalo, zabot mindig tudunk rekviralni, ezert sulyveszteseg meg nincs a hatasainkon, inkabb izmosodnak. hiaba no vannak lovak amelyek szeles utra valok, nekunk sikerult olyanokat valasztani amelyek hosszura. a taj lenyugozo, kis tanyak, fenyoerdok,nyirfaligetek, haladasunkat megkonnyitendo foldutak kotik ossze oket. mukodik a tabori lelkeszi aldas. patkot meg csak a malhasrol vettuk le, es egyenlore nincs is szukseg uj vasalasra, hiszen ez a talaj inkabb simogatja a patajat, mint koptatja. barhol kertunk eddig szallast, sehol sem tagadtak meg tolunk, es altalaban ilyenkor mulatsag is kerekedett. az erdeszek, vadaszok meglepoen elozekenyek. valamint a helybeli lovasok is szeretettel fogadnak, most Rusinovoban, Jerzi Lukomski tenyeszeteben vagyunk, az egyik legelismertebb ugroedzo, par napja pedig Reiner Kreische-nel vendegeskedtunk, aki az ausztral nemzeti valogatott edzoje volt 10 evig, nala talalkoztunk az orosz valogatott edzojevel Jurgen Ogermannal aki fiatal koraban Gojko Mitics kaszkadore volt. ilyen emberektol begyujteni az elismereseket igazan jol esik, foleg, hogy szinte mindegyik azzal kezdi: hja konnyu nektek magyarok vagytok, a veretekben van! egy hete pedig egy vendeglatonk, aki felettebb jol beszelt franciaul azt mondta: szeretnek olyan eros es szabad orszagban elni mint Magyarorszag, aminek a fiai dacolhatnak az unioval, es ahonnan ket ember lohaton elindul a vilagba, es biztosak benne, hogy oket aztan bantodas nem erhet.hat ilyenkor Sandor kozhuszarral csak szerenyen helyeselunk, es irdatlanul jol erezzuk magunkat.
pozicionk Miroslawiec DK 23
udvozlettel csepin peter jarorparancsnok


Április 27.

A mai helyzetjelentés szerint a huszár járőr megérkezett a Poznan közelében levő történelmi fesztiválra, itt két pihenőnapot tartanak. Ez rájuk is fér, hiszen az elmúlt 3 napban több, mint 180 km-t tettek meg, eddig összesen pedig 954 km-t.

Helyzetjelentés, április 23. 9:00
Olawa, Lengyelország
Átjutottunk a következő határon. Lovaink többé nem csehfűrágók. Eső, hideg,és kihalt vidék kísért minket az amúgy természetileg csodálatos Morvaországban. Kontaktust a helyiekkel nem tudtunk kialakítani. Mikor beértünk egy faluba, még nem volt nyitva a bolt, mikor elértük a következőt, már nem volt nyitva.
Lengyelország azonban már az első métereken keblére ölelt. Zabot tudtunk végre venni, és a nép beszélget velünk. Végre tölteni tudjuk elektromossághoz szoktatott szerkezeteinket( napsütés híján a napkollektorunk nem működött eddig) és a helyiekkel több mint kielégítő a kapcsolatunk. Lovaink jó állapotban vannak, mi sem érezzük a napi távokat, hiszen tényleg baráti a fogadtatás. Megátogattuk a Lambinovicei hadifogolytábor múzeumot, ami Európában a legnagyobb.
Eddig megtett km: 650

 

Kiegészítettük a honlapunk fejlécében látható térképet, mától kezdve ezen jelöljük a megtett utat ( www.bakonyiporoszkalok.hu).
Itt ugyanúgy rá lehet közelíteni a részletekre, és a további tervezett útvonal is látható, valamint a korábbi utak is.

 

Április 19-i bejelentkezés:

Csehország, Karlova Studankánál vagyunk, Jesenik felé vesszük az irányt, a lengyel határ úgy 30 km lehet.  Kicsit olyan, mintha Mordorban mennénk, életnek jeleit nem tapasztaljuk. Igaz, tegnap láttunk három embert csákánnyal, de úgy mentek tovább, mintha láthatatlanok lennénk. Valószínűleg huszárok ezrei mentek át itt nemrég előttünk.

19.04.2012. – Sitrep
We’re in the Check Republic, we’re heading to Jesenik, the Polish border is about 30kms far. It’s like as we were going in Mordor, there are no sings of life. We saw three people with hacks, but they were going on like we were invisible. Probably they saw thousands of hussars there before us.

 

2012. április 16., az Északi Portya tizedik napja
Pozíciónk: Olomouc DK 12
Megtett út összesen: 492 km
Mai táv: 52 km
Esős napok száma: 7
Napi hőmérséklet: 4,6 –  max. 6,2 Celsius fok
A lovak jó erőben vannak. A helyiekkel a kontaktus kielégítő, ellenséges viselkedést nem tapasztaltunk. Előrenyomulásunk töretlen, miként a legénység jó hangulata is. Harci szellemünk és vitézségünk nem halványult.
Az első élőlény, akivel az országban találkoztunk, az a volt Csehszlovákia szimbóluma, a kisvakond volt, de az is döglött volt. Megismerkedtünk viszont kedvenc politikusunkkal, Margaret Csehsörrel, vele pótoltuk folyadékveszteségünket.

Position report, 16 April 2012 (tenth day of the Raid)

Position: Olomouc SE 12
Distance traveled in all: 492 km
Distance traveled today: 12 km
Number of rainy days: 7
Daily temperature: 4,6 – max 6,2 degrees centigrade
Horses are in high strength. The contact with the locals is satisfying, we don’t experience any hostile behavior. Our advance is unbroken, just like the mood of the men. Our mentality and valiancy haven’t faded. The first creature, we met in the country was the symbol of the former Czech-Slovak Republic, the little mole, buti t was also dead. We replace our losses of fluid with the Czech beer.

 

Az Északi Portya eddigi útvonala:   http://maps.google.hu/maps/ms?msid=216934743525646306664.0004bd9593d830f764354&msa=0

Április 14-i helyzetjelentés:

Előrenyomulásunk töretlen, még a segítő kezek ellenére is. Tegnap reggelre házigazdánk elengedte a lovainkat egy karámban, természetesen a csődöröm barátságból a málhást és Sándor közhuszár lovát megrágta. Gyors közbelépéssel megakadályoztuk a teljes katasztrófát. A sebeket ellátva indultunk meg a Vág mentén Trencsén irányába, amit estére el is hagytunk. Helyi hagyományőrzők, akikkel Beckov- Bolondóc várában már együtt harcoltunk, vártak ránk. Vezetésükkel átkeltünk a szügyig
érő Vágon és a túlparton vacsorával és csapolt sörrel -csapovane pivo- vártak. A lovak ellátása után a saját bajunkat is elláttuk. Eddigi menetátlagunk nagyon jó, 353,6 km van mögöttunk. A helyi erők szeretnek bennünket, ellenséges viselkedést nem tapasztaltunk, köszönhető ez talán annak a pár szlovák mondatnak, melyet út előtt magamévá tettem -pl. nasa heslo: tyutyu mutyu, ez a mondat mindenkit elgondolkodtat, és együttműködésre ösztönöz. Sőt egy kereszteződésben a rend éber őre autodidakta módon segítette áthaladásunkat a sűrű forgalomban, értelmet adván hivatásának.

Position report, 14 April 2012

Our advance is unbroken in spite of the helping hands. For yesterday morning, our host let the horses in a pen. Of course, my stallion chewed the pack-horse and Sandor’s horse. Just from friendship. With a fast intervention, we could stop the total disaster. After binding up the wounds, we were riding to Trencsén along the Vág, that we left by evening. The local re-
enactors, with whom we have already fought in the castle of Beckov-Bolondóc, were waiting for us. With their leadership we crossed the Vág, and on the other side we were welcomed with draught beer /csapovane pivo/. When we finished with the grooming of the horses, we played hell with ourselves too. Our march averages are very good so far, 353,6 km is in the
back of us. Local powers like us, we haven’t experienced any hostile behavior. This, perhaps, is thanks for the Slovak words, I have learnt before starting, e.g.: nasa heslo: tyutyu mutyu. This sentence makes everyone thinking, and urge them to cooperate. Even in a crossroad, an alert police officer helped our crossing self-thoughtly, and gave with this action meaning to his job.

Helyzetjelentés az Északi Portya negyedik napján:
Az indulas napjan esett az eso de ez csak korlatozottan erdekelte a bucsuzni vagyokat. Aki akart eljott annak ellenere, hogy nagyszombatrol volt szo. Polgarmester asszonyunk, es a honvedelmi miniszter beszedei rovidek, frappansak voltak.
A var elol harminc lovas kisert ki minket a varosbol, a Bakony fele husz fos kulunitmeny caplatott az egyre erosebb zivatarban. Dudarra a Pajta Portara sotetedes elott ertunk, ahol mar teritett asztallal vartak rank. Mig mi ettunk, ruhaink szaradhattak.
Masnap kisber-aszar a cel. az eso hora valtott, ez sokkal elviselhetobb, a csapat mar csak het tagu. Jambor Vilinel van a szallas.
A harmadik nap a hataratkeles. Komaromban Hejjas Narcisz enekkel es Waszlavik Laszloval fogad, a Lovasszinhaz es a Nemzeti Lovas Orseg kiser. Itthonrol ismetelten felhivjak a figyelmunket, hogy a hidon nem fognak atengedni bennunket, de mivel se tablat, se ellenallasra kenyszerito szemelyt nem talalunk atugetunk. Ogyallat, Feszti Arpad szulovarosat estere elerjuk. Itt baratainknal, Balog Lajoseknal kvartelyozunk be. Elso pihenonap. Holnap irany Nyitra.
megtett tavolsag: 127,3 km

Position report on the fourth day of the Northern Raid

On the day of the start it was raining, but only a limited number of the visitors were disturbed by it. Despite it was Holy aturday, those, who wanted to say goodbye, could put their intention into effect. The speeches of our mayor lady and the Minister of Defence were short but highly effective. In front of the castle we were seen out by thirty horse-riders to the
confines of the town, and a twenty-headed commando trudged in deep mud to the Bakony mountains in the strengthening rain. We arrived at Dudar, at the „Pajta Porta” just before twilight, where a set table was waiting for us. While we were eating, our clothes were drying.
Tomorrow the objective is Kisbér – Aszár. The rain turned to snow, and it is much more like to tolerate. The team now counts only seven members. Accomodation is by Vili Jambor. The third day is to change border. In Komárom, Nárcisz Héjjas welcomes us with singing and with László Waszlavik, we are accompanied by the Horse-Theater and the National Horse-Guard. From home some unknown people draw our attention to that we won’t be able to ride through the bridge. As we can see neither any boards nor a resistant person, we loped through. We reach Ógyalla, the birth place of Árpád Feszti, by evening. Here we billet by our friends, Lajos Balogh’s. First rest day. Tomorrow we are heading to Nyitra.
Distance traveled: 127,3 km

 

Az április 6-7-i Huszár, hadi- és hadiutazó konferencia és az Északi Portya önkéntes tartalékos huszár járőrének ünnepélyes útba indítása:

 

A Bakonyi Poroszkálók, hat hosszabb lovas úttal a hátuk mögött 2012-ben újra nyeregbe szállnak és elindulnak, hogy bejárják Skandináviát és a Baltikumot.

2012. április 6-7-én konferenciát rendezünk az Északi Portya indulása alkalmával a várpalotai Thury-várban. Az előadások célja, hogy minél szélesebb körben megismerjék minden idők magyar katonáját, főképp a magyar könnyűlovast.

 

Program:

2012. április 6. péntek

14.00 – Megnyitó –

Köszöntő: Csepin Péter, a Bakonyi Poroszkálók kapitánya

Előadások:

14.15 – 15.00 Csiki István, történész: “Szűzanya választott vitéze” Szent László a lovagkirály

15.00 – 16.30  Dr. Somogyi Győző, Kossuth díjas művész: Távolsági lovas hadműveletek

16.30 – 17.10 Soós Péter szds., a HIM muzeológusa : Huszárfegyverek a gépi háborúkban

17.10 – 17.30 Szünet

17.30 – 18.30 Dr. Zachar Péter, történész: A huszár, mint hungaricum

18.30 – 19.00 Filmvetítés – A “Magyar bajusz” című dokumentumfilm bemutatása (rendező: Lakos Nóra) .Felvezeti: Szilágyi Péter, a Magyar Bajusz Társaság ügyvivője.

19.00 – 20.00 Zsolnai Gábor, a 2.REI veteránja: Francia zászló alatt

 

2012. április 7. szombat

Előadások:

8.30 – 10.00 Ádám Barnabás hkő. ezredes, MH Támogató Dandár 32. Nemzeti
Honvéd Díszegység parancsnoka: Nemzetközi Huszárportya, 2010.

10.00 – 11.15 Csillag Tamás, az Egri Vitézlő Oskola elnöke: A török kor elit katonája, a janicsár.

11.15 – 11.30 Szünet

11.30 – 12.30 Győrffy Villám András, Széchenyi-díjas egyetemi tanár: A keleti és a nyugati lovasműveltség és lovaglás összehasonlítása

12.30 – 13.00 Szünet

 

13.00  Az Északi Portya önkéntes tartalékos huszár járőrének ünnepélyes útba indítása.

Ünnepi köszöntőt mond:  Talabér Márta, országgyűlési képviselő, Várpalota polgármester asszonya

Ünnepi beszédet mond:  Dr. Hende Csaba, Magyarország Honvédelmi Minisztere

A rendezvény vezénylő parancsnoka: Ádám Barnabás hkő. ezredes, MH Támogató Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység parancsnoka

A rendezvényen részt vesz:

– Dr. Töll László alezredes, a HM Katonai Hagyományőrző- és Hadisírgondozó Osztály osztályvezetője,

– Vokla János alezredes, a MH Bakony Harckiképző Központ mb. parancsnoka

– dr. Csányi Zoltán r.alezredes, rendőrkapitány

– Székely Tibor, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke,

– a MH Támogató Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység kijelölt állománya,

– Kátai Zoltán énekmondó

– A MH Légierő zenekara

– A Hagyományőrző Egyesületek díszalegysége

– Lovasított és gyalogos hagyományőrzők

 

 

 

 

Az északi portya

 

Lovas nemzet, mondják rólunk, illetve mondjuk magunkról előszeretettel anélkül, hogy pontos elképzelés lenne róla, mit is jelent ez a kifejezés. Pedig egyszerű, lovas nép az, akinek életében a ló tartása, nevelése elsőrendű szerepet játszik, a hátas illetve fogatolt ló pedig közlekedési eszköze.

Mi, a Bakonyi Poroszkálók, minden tudásunkkal azon vagyunk, hogy ez a magyarokról évszázadok alatt kialakult kép csorbát ne szenvedjen, sőt, ha lehet, erősödjön. Saját tenyésztésű lovaink hátán bejártuk Európát, és Ázsiát, nyeregből láttuk a Tien-sant és lovaink lábát megáztattuk az Atlanti óceánban, hat hosszabb lovas úttal a hátunk mögött 2012-ben újra nyeregbe szállunk és elindulunk, hogy bejárjuk Skandináviát és a Baltikumot.

Természetesen a tőlünk megszokott végvári vitézi viseletben fogjuk megtenni a tervezett 9000 km körüli távot.

Teljesítményünkkel a mindenkori magyar könnyűlovas előtt kívánunk tisztelegni, valamint bizonyítani, hogy leszármazottaik hasonló cselekedetekre képesek, sem a lovastudás, sem a virtus nem veszett ki népünkből.

 Huszárnak, katonának lenni genetikailag kódolt örökségünk!

 Mi magyarok büszkék lehetünk arra, hogy adtunk a történelemnek egy olyan fegyvernemet, a huszárságot, mely szinte átformálta a lovas hadviselés arculatát. A magyar huszárság, a huszár fogalommá vált a hadtörténelem folyamán és a világ harmincnégy országának hadserege adoptálta a magyar huszárság harceljárásait, felszereléseit, öltözetét és katonaerkölcsi tulajdonságait. Szinte valamennyi európai államban magyar huszártisztek képezték ki a helyi nemzet fiait huszárokká és alapítottak máig is létező alakulatokat.

 

 Az Északi Portya céljai:  Elsődleges célunk a huszárságnak, kora elit fegyvernemének, és annak szellemiségének népszerűsítése, a lovaglás, a hosszútávlovaglás, alapján példát mutatni az egykor méltán lovas nemzetként emlegetett Magyarország lakosságának, ösztönözve őket arra, hogy Magyarországon legyen a legnépszerűbb tömegsport a lovaglás, hiszen nemzeti és földrajzi adottságaink a legalkalmasabbá tesznek erre minket. Teljesítményünkkel rámutatunk a Magyar Honvédség fontosságára, ráirányítva a magyar fiatalság figyelmét arra, hogy a haza védelmében és megőrzésében tett erőfeszítés a legmagasztosabb feladat, amellyel férfiember valaha is találkozhat.

A Magyar Honvédség önkéntes tartalékosaiként szeretnénk felhívni a magyar közvélemény figyelmét, arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium megadja a lehetőséget minden egészséges, hazájáért, a honvédelem ügyéért tenni akaró állampolgárnak, hogy tartalékos katonai szolgálatot vállaljon.

A portya útvonala a történelem folyamán kialakult, különböző hadseregek által használt felvonulási útvonalakat követi és magába foglalja az útvonalon található ma is működő lovassági alakulatok és olyan csatahelyek tisztelgő látogatását, ahol a hadtörténelmi forrásokban dokumentáltan huszár alakulatok megfordultak.

 

Résztvevők: Az úton végig két lovas, négy lóval fog résztvenni, Csepin Péternek ez a hetedik nagy lovas útja, Bakó Sándor pedig alapítótagja az országosan elismert Egri Vitézlő Oskolának, majd a Végeknek Tüköri-nek.

A csapat kísérőautó és lószállító nélkül, a felszerelést lóhátra málházva teszi meg a távot, a nyolc hónapot viseletben, korabeli körülmények között töltve, korabeli legénységi sátorban megszállva.

Az indulás hagyományosan a Várpalotai vár elől, április első hetében.

Útvonalunk a Garam völgye mellett vezet, majd a Kárpátoknál léptetünk át Lengyelországba, az országba, melyhez több évszázados kereskedelmi, katonai, és nem utolsósorban baráti viszony fűz bennünket. Itt számos katonai hagyományőrző csoport segíti majd haladásunkat. Lengyelországból Németországba vesszük utunkat és Berlin felett ellovagolva jóleső mosollyal bajuszunk alatt emlékezünk Hadik András 1757-es huszárcsínyére, melyre a helyiek méltán nem szívesen emlékeznek, a magyar hadtörténelemmel foglalkozóknak azonban szívmelengető ez az október 16-i nap.

A germán alföldet elhagyva Dániába lépünk, majd tengeri úton átkompolunk Norvégiába. Norvégiából Svédországon keresztül Finnország. Ezen országokban felkeressük azokat a helyeket, ahol a magyar huszár mintájára, magyar tisztek segítségével alakult meg a könnyűlovasság, melynek hagyományát a helyiek mai napig őrzik.

Skandináviát elhagyva újfent tengerre szállunk és megérkezünk a Baltikumba. Keresztüllovagolunk Észtországon, Lettországon, Litvánián, majd ismételten Lengyelország földjét fogjuk taposni. A Kárpátokat Szlovákiában lépjük át és Kelet-Magyarországon érünk újra hazánk földjére. Utunkat az indulástól számított nyolcadik hónapban Várpalotán fogjuk befejezni.

Az Északi Portya nyomon követhető a www.bakonyiporoszkalok.hu oldalon.

 

 

 

 

The Northern Raid

“Equestrian nation” as others talk about us or we likely say about ourselves without an exact conception of the meaning of this phrase. Although it is easy: it is a nation in whose life horse breeding and keeping plays a significant role, and riding and carriage driving is its means of transport.

We, “Bakonyi Poroszkálók” Military Re-enactment Association are trying our best to save or even strengthen this image that developed about Hungarians during the centuries. On the back of our own-bred horses we have roved Europe and Asia, seen the Tian Shan from our saddles and soaked the legs of our horses in the Atlantic. With six longer journeys behind our back, in 2012, we mount into the saddle again and set off to roam Scandinavia and the Baltic region.

Of course, during this 9000 km long trip we are going to wear our 16th century costumes as usual.

With this achievement we would like to bow to the all-time Hungarian cavalryman and prove that their descendants are able to do similar acts, as neither knowledge nor courage has disappeared from our nation.

To be a hussar, a soldier is a genetically encoded heritage for us!

Others have not really travelled the exact itinerary that we are planning, but it is a fact that Hungarian cavalrymen had already been to these places during history.

Participants: two riders are going to go through the whole journey with four horses. This will be the 7th ride for Péter Csepin,  Sándor Bakó  is a founding member of the nationwide recognised military re-enactment group “Egri Vitézlő Oskola”, and the “Végeknek Tüköri”.

The team is going to cover the distance without any convoys or horse transporters, the equipment and camping kit is going to be packed on horses. During these 8 months

p

One Comments to “2012 – Északi Portya”

  1. […] Északi Portya […]

Sorry, the comment form is closed at this time.